pillantással harapok beléd mert az illatod már rég nem elég   szivárvány ízű minden falat nyelvem Tőled virágba fakad   nyelőcsövem kígyóként táncol s már gyomromban a zsibongó mámor      Benned emésztem magam s én magányomban Téged  …

Pengével hasítok szívemből.S mert tudom, Te nem eszed,szélnek eresztek minden szeletet...Neked nem kell, másnak nem adom.Inkább szívtelen élemminden napom.

hajtsd mellkasomra fejed.halld, szívem lelkem jár!nélküled mindez megáll