nem fakad boldogság szavadbólszívembe maró savat önteszzakatoló, üres téglapormélabú, örömtelen könnyekseb, amit folyton piszkálsz,és pillanatra sem hagyodpihenniaz vagy nekem, mint testnekegy hányingerkeltőholmirosszul vagyok tőled,de már nem félek attól,sistergő, undok…