Úgy gondolom, hogy a lelki és szellemi életről egyetlen szerző maximum egyetlen könyvet írhat. A többiben már csak ismétli magát. Úgy voltam vele, hogy az én mondanivalóm is csak egyetlen könyvet tölthet meg. Amúgy is megírtak már mindent.

Most mégis másként gondolom. Rátaláltam egy olyan területre, ahol nem lehet eleget alkotni, ahol sohasem lehet elégszer elmondani.

Úgy érzem, több könyv lesz.

szivárvány tövében ülök
senki nem látja

figyelj!
innen nézve minden baj
csak egy pillanat

a múlandóságban a rossz
homokkő módjára morzsolódik szét
kezeink között

nézd, hogy pereg le
nézd, hogy fújja szét a szél

szivárvány tövében ülök
kincs nincs
innen nézve
mind itt ülünk

mese énekcsokorral

Egyszer volt, hol nem volt, hogy történt, hogy nem, egy öreg házaspár élt egy kis házban a falu szélen.
Volt nekik egy macskájuk, aki igen csak ügyes egérvadász volt. Szerette is a gazdasszonya ezért!
Minden reggel frissen fejt tejecskével ébresztette:

Cicuskám kelj fel!
Itt a jó tejfel!

Nem úgy az öregember! Aki mindig dúlt-fúlt mérgében, ha meglátta a macskát a konyhában, amint az lefetyeli az ő finom, egészséges reggelijét! 

Cirmos cica haj 
Hova lett a vaj? 
Ott látom a bajuszodon 
Most lesz neked jaj

Jól oldalba is bodorította volna az állatot, ha az ki nem ugrik az ajtón, hogy iszkiri-sipirc a zöld ágakon keresztül bújva, mászva a pajta nyitott ajtaján át, az aranyló szénába rejtőzzék!

Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske!
Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta.
Rajta, rajta leszakadt a pajta,
leszakadt a pajta, benn maradt a macska.

Játékleírás:

Két gyereket kinevezünk a körtének és az almának; ők tartják a kaput. A többi gyerek sorban átbújik a kapu alatt, miközben éneklik a dalt. Az ének végén a kapu lezárul egy gyerekre, akitől megkérdezik: Mit kívánsz, almát vagy körtét? Amelyiket választja, amögé áll. Ezt addig ismétlik, amíg mindenki vagy az alma vagy a körte mögött áll. Ekkor a két csapatban minden gyerek megmarkolja az előtte álló derekát, az alma és körte kezet fognak, és a két csapat megpróbálja a másikat elhúzni.

Ha nem akarjuk versenyként játszani, akkor az alma vagy körte választásakor az új gyerek cseréljen csak helyet az általa választott kaputartóval.Addig játsszuk, amíg mindenkire rákerült a sor. (forrás)

De bizony a pajtának is akkor kellett leszakadnia! A cicát az egyik gerenda úgy fejbe verte, hogy menten elfelejtette, mi végről született a Földre; mi a célja, és hogy egyáltalán ki ő, mi ő?!
Az egereknek sem kellett több! Ott cifrálkodtak előtte! Pederték,  sederték, pendítették bajszukat a macska szájánál, és nagy hetykén kérdezték, hogy nem méltóztatik-e megfogni őket!
De a macska csak legyintett:

Ha én cica volnék,
Száz egeret fognék,
De én cica nem vagyok,
Egeret sem foghatok.

Hát, ennek az egerek igencsak megörültek! Rögtön hívták az egész pereputtyukat a faluvégi kis házba!
Az öregember pedig már hiába könyörgött, ígérgetett a cicának, az a füle botját sem mozdította!

Ecc-pecc kimehetsz,
holnapután bejöhetsz.
Cérnára, cinegére,
Ugorj cica az egérre, fuss!

Így aztán az egerek még a nádtetőt is lerágták a faluvégi kis házról.
Ha nem így lett volna, az én mesém is tovább tartott volna.

Dalok forrása:
http://egyszervolt.hu
http://gyerekdal.hu
http://dalok.theisz.hu