mese énekcsokorral

Egyszer volt, hol nem volt, hogy történt, hogy nem, egy öreg házaspár élt egy kis házban a falu szélen.
Volt nekik egy macskájuk, aki igen csak ügyes egérvadász volt. Szerette is a gazdasszonya ezért!
Minden reggel frissen fejt tejecskével ébresztette:

Cicuskám kelj fel!
Itt a jó tejfel!

Nem úgy az öregember! Aki mindig dúlt-fúlt mérgében, ha meglátta a macskát a konyhában, amint az lefetyeli az ő finom, egészséges reggelijét! 

Cirmos cica haj 
Hova lett a vaj? 
Ott látom a bajuszodon 
Most lesz neked jaj

Jól oldalba is bodorította volna az állatot, ha az ki nem ugrik az ajtón, hogy iszkiri-sipirc a zöld ágakon keresztül bújva, mászva a pajta nyitott ajtaján át, az aranyló szénába rejtőzzék!

Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske!
Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta.
Rajta, rajta leszakadt a pajta,
leszakadt a pajta, benn maradt a macska.

Játékleírás:

Két gyereket kinevezünk a körtének és az almának; ők tartják a kaput. A többi gyerek sorban átbújik a kapu alatt, miközben éneklik a dalt. Az ének végén a kapu lezárul egy gyerekre, akitől megkérdezik: Mit kívánsz, almát vagy körtét? Amelyiket választja, amögé áll. Ezt addig ismétlik, amíg mindenki vagy az alma vagy a körte mögött áll. Ekkor a két csapatban minden gyerek megmarkolja az előtte álló derekát, az alma és körte kezet fognak, és a két csapat megpróbálja a másikat elhúzni.

Ha nem akarjuk versenyként játszani, akkor az alma vagy körte választásakor az új gyerek cseréljen csak helyet az általa választott kaputartóval.Addig játsszuk, amíg mindenkire rákerült a sor. (forrás)

De bizony a pajtának is akkor kellett leszakadnia! A cicát az egyik gerenda úgy fejbe verte, hogy menten elfelejtette, mi végről született a Földre; mi a célja, és hogy egyáltalán ki ő, mi ő?!
Az egereknek sem kellett több! Ott cifrálkodtak előtte! Pederték,  sederték, pendítették bajszukat a macska szájánál, és nagy hetykén kérdezték, hogy nem méltóztatik-e megfogni őket!
De a macska csak legyintett:

Ha én cica volnék,
Száz egeret fognék,
De én cica nem vagyok,
Egeret sem foghatok.

Hát, ennek az egerek igencsak megörültek! Rögtön hívták az egész pereputtyukat a faluvégi kis házba!
Az öregember pedig már hiába könyörgött, ígérgetett a cicának, az a füle botját sem mozdította!

Ecc-pecc kimehetsz,
holnapután bejöhetsz.
Cérnára, cinegére,
Ugorj cica az egérre, fuss!

Így aztán az egerek még a nádtetőt is lerágták a faluvégi kis házról.
Ha nem így lett volna, az én mesém is tovább tartott volna.

Dalok forrása:
http://egyszervolt.hu
http://gyerekdal.hu
http://dalok.theisz.hu