Ellentétek
Egyéniség nélküli értékes ember.
Hullámmentes rózsaszín tenger.
Értelmes gondolat, meg egy őrült elme.
Anyagtalan ruha, posztó és kelme.
Vasbetonba ágyazott szivacs.
Sziromtalan, bezárt, elhervadt pipacs.
Csillagtalan világűr.
Isten teremtett káosz, zűr.
Fent a jobbra, lent a fent.
Értünk nyúl, de mégsem ment.
Rám nézel, mert én vagyok az.
Égbe kiáltó, ócska panasz…
panasz
2009.11.28. 18:58Címkék: versek gyökerek kékfüzet
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.