megmasztam egy hegyet.
onnan egy sziklat loktem meg.
zugva,gorogve indult meg:
fold es eg remeg meg!
de, hogy egyre lejjebb ert,
tomege egyre kevesebbet mert.
s vegul mar csak kavicsom
pattogott halkan a toparton.
nezd!
epp hullam sirba veti magat,
igy razva fel a viz fodrat...
tovaterjed!
lassan mozgo hullam.
megtorik a sas szaran...
kaka csomojan...
mi van itt ezzel a resszel?!
ekezettel! esszel!
szoval a hullam megtortik
egy nad szigeten,
s ettol minden nadszal megrezzen.
ahogy rezegnek a szalak,
fujni, szelnek, kedve tamad!
eljon hozzam a hegytetore,
s onnan visz el a kovetkezore.