ha összeomlok
Te állj szilárdan
Nem kell, megtarts

hagyd leomolni
a régi falat,
különben
útban marad

ne védj,
hagyd, rám essen
a jégeső

ha fájdalomtól
szisszenek,
ne dorgálj meg!
építs kunyhót,
hová magamtól
mehetek

ha tűz éget,
s kiáltok,
könnyed oltsa
a lángot

bárhogy fáj,
hagyd,
teljesen szétessek

hagyd rám!
csak szeress

s a gödör fenekén,
a hamutól fulladva.
kormos arccal
felnézek majd

s újra és újra
megtérek majd Tehozzád,
Szerelmem