lángokban állok!
de mit kezdjek tüzemmel?!
magam emésztem magam
elrejtőznék, mint világból
kiábrándult remete.
valaholsehol erdőn, városon túl
reménykednék
éhen szomjan fázva
várnám, rám találjon
titkos nyomaim követve
szívdobbanással lépve
érne csak el
hogy belém suttogja
szerelmes szavait
s a világ leomló burája mögött
szél söpri el
kihűlt hamum
égő
2009.11.30. 22:25Címkék: versek múzsa korridor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gyomejoko.blog.hu/api/trackback/id/tr841565124
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.