Vajon ápolnád-e sebeim egy csata után?
S nem undorítana-e vérem-húsom szaga?
Törölnéd-e sárgás gennyem, hogy fájdalmam enyhítsd?
Mernéd-e hideglila végtagjaim szelíden símogatni?
...
Vajon menekülsz-e majd tőlem, ha valami túl sok vagy kevés?
Mikor mondod majd először, elég a feltörő sóhajaimból?
...
S nem terhes-e évezredes ólom ölelésem?
elesetten
2009.11.30. 22:27Címkék: írások múzsa korridor
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.