Zsongó zsibongó zsizsgő zsarátnok
lángolva parázslok
tűzben égek fázok temérdek
ösztön tör belőlem
ölem igazán lazán
érezd testem sóhaját
akarom
falom habozsolom harapom
ez az, amit kerestem
csak lestem, vártam a múló
pillanatot, mit majd egyszer
elkapok
kapaszkodok beléd, hajadba
úgy szorítlak, mint még soha,
ölünk eggyé, egybe
rángva tekeregve
már benned forró magom
ordít belőlem a felszabaduló
hatalom
ősi ösztön
az életet veled legyőzöm