Egy álom, ahogy majszolod banánom!
így udvarol egy majom
én inkább kihagyom

*

szívemről az abroncsot végre leveszem
szabadon ömöljön testedre szerelmem
megfürdetlek téged a kiöntő szavakban
rímek pukkannak a szappanhabban
dörzsölöm a hátad, simítom a melled
ágaskodik vágyam, ennél több se kellett!
beugrom melléd meztelen a kádba
csókok csattannak a vízi csatában
a háborúban végül elesünk mindketten
lüktető öledben én is boldog lettem

*

oly nehéz mit írnom
de sokkal nehezebb
Nélküled kibírnom...
a boldogságtól szétrobbannék,h apró csillámokként távolságot átlebegve tapadjak finom testedre